Eredetileg aznap eset a Pákozdi atyához mentünk beszélgetni, de amikor becsöngettünk, néhány csuklyás alak elrabolta a Gergőt, én meg ottmaradtam egyedül... De aztán kiderült, hogy ott bujkálnak a lányok is. Jól beöltöztettek rózsaszínbe, meg nyuszifülbe :). Amúgy persze a lányok is mind, mint rózsaszínben voltak :)))) - jó kis látványosság voltunk!
Aztán miután már kellőképpen gyönyörű voltam, elindultunk a buszon a Kosztolányi felé, és közben nekem kérdezősködnöm kellett (legalább 20 embertől), hogy mi a jó, hosszú, boldog házasság titka. Volt, aki playboy-nyuszinak nézett, volt, akitől puszit kaptam, hogy gratulál! :)
Aztán vettek nekem krémest, mert én azt nagyon szeretem! :) De CSAK a szájamat használva ehettem meg! :) Jó látvány lehetett.
Utána bementünk a Szent Imre Gimnázium kápolnájába, ahol mécsesekből kivolt rakva egy O és egy G betű, közte szívvel - nagyon szép volt, és ki volt készítve egy gitár, meg egy kékkönyv. És elénekelték velem a csajok, azt, amit szerettem volna! Így került terítékre a Mit sem aggódom, az Isten tenyerén, a Két kezemben..., a Hűség és az Add, hogy hozzád hasonlóvá váljunk! Nagyon szép volt! Majdnem elsírtam magam!
Utána viszont jött a nemulass! Kaptam 4-5 deci bort, ami fel volt címkézve aszerint, hogy mennyire szeretme a Gergőt. Természetesen a legalján volt a holtomiglan, holtodiglan... És addog kellett (volna) kiinom. De mivel elég rosszul lettem volna tőle csaltam, és kiöntögettem szép lassan.., miközben mentünk fel a Gellérthegyre az "összejövős" padhoz, ahol el kellett mesélnem, hogy hogyan jöttünk össze... - Jó magasan volt, úgyhogy a csajok megszenvedtek a sztoriért!:)
Ezután kaptam 11 sütit, amit el kellett adnom. Jó kis jelentetek lettek belőle! Volt arizonai is, aki vett! :) 2575 ft.ot gyűjtöttem össze! És mindeközbe a Szabadság hídon sétáltunk át, és rajzolnom kellett mindenfélét... :) Viccesek lettek :) Azóta msot épp lemossa az eső! :(
Aztán visszasétáltunk Budára és ott soook papírra fel kellett írnom a vágyaimat, félelmeimet a házasságról, és papaírcsónakot hajtogatva leengedtem a Dunán. - Hol lehet most...
Ezután elmentünk Veronikához, de ott már annyira hulla voltam, hogy gyorsan hazajöttem. De azóta jól kipihentem magam, és az emlékek csak egyre szépülnek!
Köszönöm mindenkinek ezt a szép napot!
1 megjegyzés:
Hééé, nem is tudtam, hogy van blogod!! És írod tényleg? (Ha lesz netetek?)
Megjegyzés küldése